A következő címkéjű bejegyzések mutatása: antiszociális. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: antiszociális. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. április 15., csütörtök

Kiakadtam

De most tényleg szó szerint felment bennem olyannyira a pumpa, hogy az ritkán fordul elő. Minden héten ankétot kell csiálnom, amikor azzal baszogatok embereket, hogy válaszoljanak egy egyszerű kérdésemre. A kitétel, hogy öt embert kérdezzek meg, de ne legyenek ugyanabból a faluból, illetve városból. Meg persze 2-3, vagy 3-2 arányban legyenek a nők és a férfiak. 
Na most: ha valakinek felteszem azt a kérdést, hogy mit néz a tévében (tényleg ennyire gagyi), akkor arra miért nem lehet válaszolni. Teszem hozzá, hogy aki nyilatkozik, arról kell egy portréfotó és a neve. De olyan gyerekes kérdéseinm vannak néha, hogy teljesen hülyének érzem magam, ilyen miatt kimenni az utcára, de mindegy. Szóval akad, aki simán azt mondja, hogy nem, pedig nem fáj, de leszarom. Ami ennél jobban dühít, egyenesen kihoz a béketűrésből, az a nagyszájú ember, akinek egészen addig van olyan kibaszott nagy szája, amíg nem esik szó arról, hogy le lesz fotózva. Addig van csak véleménye. Amikor már a nevét kérdezem, akkor egyenesen menekül előlem. 
Mi a faszért nem vállalják fel az emberek a nézeteiket és miért kell minden héten azért harcolnom órákig, hogy 5 ember három-három értelmes mondatot nyögjön ki a bugyuta kérdéseimre? 
Ha nekem van véleményem valamiről, akkor azt igenis vállaljam fel. A névtelenség mögé elbújni a legkönnyebb a világon, de aki a nevét is adja a véleménye mellé, az talán egy picit hős is...

Mellesleg utálom az embereket és dögöljön meg mindenki, aki még egyszer szórakozik velem munka közben, mert azt hiszik, hogy az én időmből olyan kurva sok van és hogy olyan kibaszottul ráérek meghallgatni minden barom véleményet. Ha ad egy nevet és engedi magát fényképezni, akkor legyen barom miattam, akár a világ legnagyobb barma, de ha nem, akkor forduljon fel és a tetvek rágják ki a szemeit!

2010. április 10., szombat

Zene aratáshoz - lemezbemutató

Azon gondolkozom, hogy miért van, hogy mindenkinek meg akarunk felelni? Miért kéne mindig azt tenni, amit mások elvárnak tőlünk? Áginak igaza van: "Ne gondolkozz, cselekedj!" Csak az a baj Ágikám, hogy ezt mondani könnyű, de megtenni annál nehezebb...
Pezsgőt ittam, egy üveggel. Nem az én piám, rá kellett döbbennem, de eljutatott arra a pontra, hogy az év eleje óta megrendezendő bulik legjobbikára (ma este) egyáltalán nincs semmi kedvem elmenni. Első sor, lemezbemutató... nagy durranásnak ígérkezik, de egyáltalán nincs kedvem ahhoz, hogy emberek közt idétlenkedjek. Aztán valószínű, hogy mégis elmegyek, de mire odaérek, én leszek a legrészegebb újságíró a teremben (ez egyébként egyenesen biztos)! Szerintem ma rettenetesen sokan lesznek dühösek az alpári beszólásaim és a meglehetősen nyers stílusom miatt. De leszarom! Ha valakinek nem tetszik, az jobb lesz, ha bekapja a faszom, mert különben nem leszek nyájas senkivel (ez a felszólítás egyébként kizárólag lányoknak szólt)!
Szóval: Ha valami nem tetszik, le lehet térdelni és lehet csinálni...

2010. április 5., hétfő

Ej-ej

Agyamra mennek a konvenciók. Teljesen elegem van abból, hogy megmondják mikor és mit tegyél. Én el akarok érni arra a szintre, hogy azt tehessem amit és amikor én akarok. Mert húsvétkor locsolkodni kell? Ki mondja ezt. Csakis a szokások, melyeket manapság erőltetettnek érzünk. Nem akarok locsolkodni. A legtöbb nő is idegenkedik ettől az "ünnneptől", mert leszarják, nem érdekli őket. Az meg, hogy Jézus feltámadt? Ki a faszt érdekel? Ki kérte rá? Meg a másik dolog... rohadtul nem ma történt...

2010. április 4., vasárnap

Tacskók

A gyerekek az ablakom alatt a szlovák focicsapatok neveit ordítják a „fuj-fuj” szókapcsolattal egybekötve. Azt sem tudják, hogy mit beszélnek. A helyi bőr-rúgókat pedig istenítik. Ezt hallják otthon meg a suliban, meg az utcán is. Lesz ezekből teljes értékű felnőtt vagy simán elposhadnak az életben? Jó kérdés, a választ meg keresse meg az, aki rá van szorulva...
Dögöljenek meg. Nem lehet tőlük dolgozni. A saját gondolataimat nem hallom az átkozott ordításuktól. Apjuk el kéne hogy porolja a valagukat. Ha most lenne egy duplacsövű vadászpuskám és legálisan lehetne gyilkolni, már rég csend lenne...... 

2010. március 20., szombat

Nem, nem, nem

Nem nagyon volt időm megfogalmazni a március 15-ös ünnepséggel kapcsolatos fenntartásaimat, ezért csak most teszem meg. Tehát, mint más magyar lakta városkában, nálunk is megtörtént az ünnep. Megközelíthetően 200 ember vett részt a koszorúzással egybekötött kultúrműsoron. Ez azért szánalmas, mert egy 23000-es városban, ahol a lakosság 80 százaléka magyar, csak 200 ember tolja ki a pofáját a térre... megjegyzem annak fele is falusi volt. Sokat gondolkozotam, hogy miért lehet ez, aztán rájöttem. A hazafias beszédbe mi a fasznak kell belevenni azt, hogy el kell mennünk szavazni??? Mi a francnak kell belekeverni a politikát az efféle rendezvényeinkbe? Nem értem, hogy mi szükség van erre? Baszódjanak meg ezek a kurva politikusok és szúrják fel maguknak a törvényeiket vazelin nélkül. Majd tömje ezt meg nekik egy 110 kilós néger a 30 centis farkával, de kizárólag szárazon. Ez a véleményem honatyáinkról...
A másik: egy kedves ismerősöm, aki a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának nevében jött koszorúját elhelyezni az eszméletlen ronda (de mégis a miénk) emlékműnél, nem olvasták fel a nevét. Mikor a tömeg szétszéledt, ott állt koszorúval a kezében, füstölgő fejjel. Mikor rákérdezett, hogy mi történt, azt felelte neki a Karót Nyelt Évike (redves ribanc), hogy "bocs, nem fordítottam"! Én komolyan mondom, legszívesebben a pofájára ülnék és beleszarnék a szájába... ámbátor lehet, hogy csak egy kiadós baszás hiányzik neki. De kúrja meg az, aki rá van szorulva!

2010. március 15., hétfő

Hát...

Most nem vagyok pszichopata, mert süt a nap és ez valahogy olyan hatással van rám, hogy nem utálok senkit. Furcsa, nem csak számomra, de a környezetem számára is. Majd lassan vége a lapzártának és megyek kávéra. Ott beülök majd szépen az ablakba és fogom bámulni az embereket, akik a sétálóutcán gyalogolnak fel s alá. Majd azokat jól megkritizálom és megírom nektek, ha lesz hozzá kedvem. Ha nem, akkor nem. Mert vannak olyan furcsa öltözetű emberek, embrekezdemények, hogy a homo sapiensnek megáll az esze, ha rájuk néz. De ez van...

2010. március 11., csütörtök

M-ber

Az ember vajon mi? Az ember vajon ki? Megannyi alkalommal hangzanak el ezek a kérdések emberek szájából, a médiákból, filmekből, vagy éppen regények lapjairól üvöltenek ránk. Nos, az az igazság, hogy erre senki sem tudja a választ, csak tapogatózunk. Az ember egy porhüvelybe zárt lélke, ami, egyes elméletek szerint 21 gramm. Nem tudom, de lehet, hogy az. Egy azonban biztos.... undorító a fajtánk...

2010. március 6., szombat

Fúrós

Mi az apjuk faszát tudnak fúrni szombat délben ezek a kibaszott csecsszopó szomszédaim? Az ember a saját gondolatait sem hallja, és kurvára megy az agyamra ez. Ne fúrjanak!!! Akkor fúrjanak, amikor nem vagyok itthon! Kérdezzék meg, mikor megyek el, adok nekik időpontot és oldják meg akkor az ügyes-bajos dolgaikat. Egyébként meg kapják be! Én fúrhatok, mert negem nem érdekel a nyivákolásuk, amúgy meg tényleg lebaszom. 
Forduljanak fel. Remélem, hogy megfúrnak egy villanyvezetéket és agyoncsapja őket az áram... legalább lesz miről írni!

2010. március 5., péntek

Az első

Vajon mennyire vagyok én antiszociális? Néha nagyon utálom az embereket, helyenként kifejezetten az agyamra mennek nyavalygásaikkal és különféle problémáikkal. Nekem is van elég, mégsem traktálom nap, mint nap az ismerőseimet ezekkel, sem pedig azokat, akikkel az utcán futok össze.
Úgy hiszem, hogy utálatosak vagyunk, mi emberek és ezen nagyon nehezen tudunk változtatni. Vagy pedig egyáltalán nem is sikerül. De vajon miért van ez? Talán azért – és ez lehet, hogy most klisés lesz –, mert kezdünk belesüllyedni a saját mocskunkba? Lehet! De az is lehet, hogy csak senki mással nem törődve a magunk problémáit helyezzük a szemeink elé. Kicsit narcisztikusak vagyunk… Sőt, lehet, hogy én is az vagyok, de nem nagyon érdekel. Miért törődjek másokkal, ha ők sem törődnek velem. Vagy csak nem akarom, hogy törődjenek? Fene tudja. Egy biztos, mindenki elhúzhat a picsába, mert kezd elegem lenni az emberi szennyből, ami körülvesz és néha úgy érzem, hogy a fejem búbjáig ér. Be lehet venni a faszomat, de komolyan. Miért kéne nekem mindenki számára megfelelnem? Mi a francnak? Le van szarva a világ, le vannak szarva az emberek. Mindenki fürödjön csak a saját mocskában, ha az jól esik neki és ne rángasson bele másokat is.